A 19. században a pozsonyi arisztokrácia előszeretettel gyűjtötte maga köré a híres művészeket. Megfordult itt a gyermek Liszt, Erkel Ferenc, a fiatal Bartók és a kamarazenélés legszebb hagyományait ápoló házimuzsikálás világába beleszülető Dohnányi Ernő is. 18 éves kezdő zeneszerzőként a c-moll zongoraötössel óriási sikert aratott. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 18. kedd, 19:30
Műsor:
Schubert - Mahler: A halál és a lányka, D 810
Mendelssohn: d-moll vonósszimfónia Nr. 7.
Közreműködik:
Bényi Tibor, a Kodály Filharmonikusok kamarasorozatának művészeti vezetője
Kodály Filharmonikusok kamaraegyüttese
Személyes gondolatok…
A 19. században a pozsonyi arisztokrácia előszeretettel gyűjtötte maga köré a híres művészeket. Megfordult itt a gyermek Liszt, Erkel Ferenc, a fiatal Bartók és a kamarazenélés legszebb hagyományait ápoló házimuzsikálás világába beleszülető Dohnányi Ernő is. 18 éves kezdő zeneszerzőként a c-moll zongoraötössel óriási sikert aratott. A ritkán dicsérő Brahms is csodálatát fejezte ki: „magam sem tudtam volna jobban megírni”. Brahms megszervezte Dohnányi bécsi zeneszerzői bemutatkozását, ahol a c-moll kvintett zongoraszólamát ő maga játszotta. Alig 30 évesen a berlini főiskolán azzal a Joachimmal került szoros kapcsolatba, aki még Mendelssohn vezényletével mutatta be 1844-ben, Londonban a már addigra majdnem „elfelejtett” Beethoven hegedűversenyét, és aki a 19. század majdnem minden jelentős zenei nagyságával együtt játszott, vagy szoros barátságban volt. A kor nagy előadói élményeket gyűjtöttek hosszú évtizedek alatt, és zeneszerző-generációkat kötöttek össze tapasztalataik továbbadásával. Előadási mód, hagyományok, élmények és bölcseletek áramlottak így közvetlenül Schubert, Beethoven, Mendelssohn, Schumann, Bruch, Brahms és Dohnányi között. Híres művészek baráti körei elemezték előző generációk munkásságát, és keresték az új utak lehetőségeit.
Egy ilyen kávéházi kör alakult Berlinben is pár fiatal zenész részvételével a 19. század elején, ahol Mendelssohn, Ferdinand David, Wagner, Schumann asztaltársasága éles vitákat folytatott Haydn, Mozart koráról. Az ifjú Mendelssohnt éltették, mint az új század Mozartját (Schumann), aki gazdag berlini bankárcsalád sarjaként minden segítséget megkapott valóban kivételes képességeinek kibontakoztatásához. Rendszeres házimuzsikálás keretein belül saját kis zenekarával mutatta be vonósszimfóniáit, fiatalkori műveit. Korai halála miatt egyértelműen hiányzott jelenléte a későbbi évtizedek zenészvilágából. Egy hosszúéletű Mendelssohn mellett másként ismerhettük volna meg Brahmsot és korát, de az új német iskola (Liszt, Wagner, Berlioz - Neudeutsche Schule) követőit is.
– Bényi Tibor –
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
Az előadás a bohózat és a commedia dell’arte elemeit vegyítve mulattat és szórakoztat, miközben a szerelem, a csavaros ész és a szolgák furfangja győzedelmeskedik.
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
