Pár-ének
Herczku Ágnes Bartók-estje.
E különleges produkció alapjául Bartók Béla népdalfeldolgozásai szolgálnak, s a magyar zenei és táncélet unikális művészeit láthatja benne a közönség.
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. szeptember 26. szerda, 19:00
Herczku Ágnes népdalénekes és Djerdj Tímea zongoraművész 2007-ben lemezfelvételt készített Kelemen László zeneszerző-zenetudós irányításával Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára
című művéből.
A felvétel különlegessége, hogy e mű most először szólalt meg
népdalénekes előadásában, olyan formában, amely anno megihlette Bartókot
műveinek írásakor.
Népzene és zongora: a paraszti kultúra és a koncerttermek világa. Ez a kettősség a koreográfiákban is végigvonul: az autentikus táncnyelv és az abból sarjadó, ugyanakkor autonóm, individuális mozgásvilág élesen elválasztható, mégis koherens elemei az előadásnak. Silló Sándor rendezésében – három életkor tükrében – ezek a “vonzások és taszítások” külön kontúrt kapnak. Az eleinte a “tiszta forrást” képviselő gyerekek, illetve az öreg pár lépései lassan összevegyülnek a “modern”, stilizált mozgású fiatal pár mozdulataival, és végül csupán a kifejezés marad, mint az egyetlen lényeges momentum. Ez a fejlődés szinkronban áll a “Bartóki-nyelv” kiforrásával, ami a Tíz magyar népdal kiadásától a Húsz magyar népdal megjelenéséig nyomon követhető.
Népzene és zongora: a paraszti kultúra és a koncerttermek világa. Ez a kettősség a koreográfiákban is végigvonul: az autentikus táncnyelv és az abból sarjadó, ugyanakkor autonóm, individuális mozgásvilág élesen elválasztható, mégis koherens elemei az előadásnak. Silló Sándor rendezésében – három életkor tükrében – ezek a “vonzások és taszítások” külön kontúrt kapnak. Az eleinte a “tiszta forrást” képviselő gyerekek, illetve az öreg pár lépései lassan összevegyülnek a “modern”, stilizált mozgású fiatal pár mozdulataival, és végül csupán a kifejezés marad, mint az egyetlen lényeges momentum. Ez a fejlődés szinkronban áll a “Bartóki-nyelv” kiforrásával, ami a Tíz magyar népdal kiadásától a Húsz magyar népdal megjelenéséig nyomon követhető.
Zene: Bartók Béla, Ligeti György, népzene
Zenészek: Herczku Ágnes – ének, tánc; Djerdj Tímea – zongora; Pál István Szalonna – hegedű; Vizeli Balázs – hegedű; Balogh Kálmán – cimbalom; Mester László “Pintyő” – brácsa, gardon; Szabó Csobán Gergő – bőgő
Táncosok: Horváth Zsófia, Makovínyi Tibor, Gera Anita, Tókos Attila, Nagy Dorottya, Bakó András
Ajánlatunk
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!